tl   tr
 
tl  
 

Az oktatás, mint minden más országban, Ausztráliában is a kormány által szigorúan felügyelt szektorok közé tartozik.

Az oktatási rendszer - a hazaitól eltérően nem engedve ebben is választást - egyed uralkodóan 6+6 osztályos. Minden iskolában, legyen az állami vagy magánintézmény, nagy hangsúlyt fektetnek a saját egyenruha viselésére. Az általános iskola ,"primary school" előtt, de már az iskola kereti között, kötelező egy év iskola-előkészítő, a tulajdonképpen nulladik évfolyamnak számító "kindergarten" év. (a "pre-school" vagy a "child-care centre" a nevétől eltérően a magyar fogalmak szerinti óvoda). A tanítóknak a nebulókhoz való hozzáállására kivétel nélkül az a jellemző, hogy bármilyen kriksz-kraksz produkció megtekintésekor az instrukció úgy kezdődik, hogy "amit csináltál, az nagyszerű - de mi lenne, ha.

Utcán

Az iskolarendszer és annak előnyeiről szólva, a kisiskolásoknak már a tanulmányok megkezdése után szilárd értékrendet nyújt a tolerancia, a másság, a más vélemény tisztelete, a magántulajdon és a szabályok sérthetetlensége vonatkozásában, hangsúlyozza, hogy minden ember egyedi, különleges és értékes, nem kelt a gyerekekben szorongást semmilyen teljesítménykényszer, a lényeg, hogy érezzék jól magukat, ismerkedjenek meg a világ minél több arcával.

Hátrányairól azonban nagyjából ugyanezek mondhatók el, hiszen még a gimnáziumban sem történik sokkal több az iskolapadokban, a személyiségfejlődés olyan különlegesen értékes időszakában, amikor a diákok szellemi befogadóképessége bámulatos dolgokra volna képes.
Amellett, hogy a középiskolás kötelező alaptantárgyak (pl: a matematika) "tanterve" is európai ésszel fel nem foghatóan "legyengített" (a hatosztályos "high school", azaz a középiskola első évében is békésen szorozgatnak), a választható tárgyak liberális rendszere olyan messzire megy, hogy a tizenéves gyerekre bízza azt, hogy egymást kizáróan történelmet (nem fakultatívan!) vagy inkább háztartási ismereteket tanuljon.

Öbölben

Így fordulhat aztán elő, hogy egyetemi hallgatók szakmatörténeti szemináriumán az oktató azon kérdésére, hogy hányan tanultak egyáltalán történelmet vagy földrajzot gimnáziumi tanulmányaik során, a diákok csupán egynegyede teszi fel a kezét. Túlzás nélkül kijelenthető az is, hogy ha egy ausztrál gimnazista beülne egy jobb magyar középiskola matematika- vagy fizika órájára, kétségbeesve azt gondolná, hogy elté-vesztette a házszámot.

Az egyetemek színvonala aztán az egyes tudományterületeken kifejezetten jónak mondható. Az "univerzum" szógyököt komolyan véve egyrészt nem specializáltak, tehát kínálatukban szinte majdnem minden szak megtalálható a mérnökitől kezdve az orvosin át a nyelvészetig; másrészt próbálnak széles látókört kifejleszteni az általános műveltséget tekintve sokszor nagy hiányokkal rendelkező hallgatókban.

Sokuk még ilyenkor is a mediterrán, kötöttségeket nehezen tűrő "édes élet" általános életérzésével az arcán, szakadt trikóban, mezítláb járva "tegeződik" a tanárokkal. A legnagyobb, teljesen érthetetlen csoda a végzés utáni napokban (a "graduation cere-mony", angol hagyományokat követően, a meghatott családtól körülölelten szögletes kalapban megtartott "beavatási szertartás" után) következik be: egyik napról a másik-ra első munkahelyükön a korábbi megzabolázhatatlan diákok rendkívül jó modorú, ügy-félorientált, civilizált "európaivá" válnak.

Ausztrália kiváló ország óvodás és kisiskolás gyerekeknek alsó tagozatig, majd egyetemi tanulmányokra, posztgraduális kutatómunkára. A kettő között azonban célszerű másutt tartózkodnia az olyan családoknak, amelyek értékrendjében gyerme-keik iskoláztatása, műveltséganyaggal való ellátása, világra való nyitottsága, szellemi fejlődése a legfontosabbak közé tartozik.

 
bl   br
 
bl   lr


Powered by: Insms.net